Miku előestéjén

Mire ki kellett volna gyógyulni a mindenkinek a mindenből, addigra Kinga frankón belázasodott, köhög és fújja az orrát. Szemből ez úgy néz ki, hogy egy hófehér tojáson néz ki két karikás, kicsit véreres szem, az orra környékén kidörgölt piros foltok, az egészet meg keretezi egy (két emberre is elegendő) hullámos, gesztenyebarna kóctömeg.

Na, ennek a jelenségnek vázoltam, hogy holnap én leszek vele itthon és amíg délelőtt dolgozok, addig ő tanul és/vagy a kanapén, paplanba bugyolálva szenved, ez a választék.

Mire hirtelen fülig érő vigyorral, előbukkanó kusza fogsorral és -részben a láztól- csillogó szemmel közli:

"És csokit zabálok! 🤩"

Nincs több kérdésem, kéremkapcsojjaki.

Hiszen jön a Mikulás.