Dorkában van egy kis látens Hitler, szerencsére bajsza nincs.
Reggel Kinga vigyorogva kérdezte, hogy nem fonom-e be a haját. Először mondtam, hogy sajnos nem tudok fonni, aztán kajánul hozzátettem, hogy ellenben ha rossz lesz, na akkor én fogom befonni.
Kingánál ez láthatóan nem ment át mert értetlenül nézett, Dorka viszont lecsapott rá...
-Ha rossz leszel a Papa befonja a lábadat. Vagy a kezedet. Vagy a kezedet a lábaddal...
Vagy várjál, mégsem..
Megint Kinga:
-Papa ma mész dolgozni?
-Kislányom, milyen nap van ma?
(azonnali válasz)
-Szerdaaaaa!
-Nem, a másik sz betűs...
(kis csend, gondolkodás, büszkén vigyorogva válasz)
-Péntek!
Szerintem korunk alternatív közgazdaságtana is így működhet.
Kinga: Papa, képzeld a nyuszi hozott három csokit.
-És gondolom mindet befaltad?
-Nem, csak kettőt!
...
És maradt még kettő!
Tegnap délután kérték a lányok, hogy rakjak be valami zenét, mert táncolni szeretnének. Egy válogatás cd akadt a kezembe, s mivel az első nóta dobbal+gitárral kezdődött, Dorka már nyúlt is a copfjához, hogy kibontsa a fejrázáshoz :D Nos, örülök, hogy már tanultak valami fontosat ;)
Dorka: - Egy madár lekakilta az ablakot.
Kinga: - Kívül vagy belül?
...
Mama: - Ezt most találd ki te, jó?!
(Mondjuk repült már be hozzánk madár és a konyhacsempét meg is tisztelte...)
Mivel a lányok minden nap valahol 5:30 kis ε sugarú környezetében felkelnek, úgy döntöttem, hogy hétvégén nem vagyok hajlandó kipattanni az ágyból, oldják meg.
Oviba nem kell sietni, Sárát a nagyok ki tudják szabadítani...
Kemény vagyok, mint a kád széle.
Sára nagyon vicces. A többiek ilyen idősen már beszéltek, ő épp csak kezdi. De ami hiányzik szókincsben, azt pótolja akarattal, hangerővek, Activity-vel (mutogat). És meglehetősen határozottan szokott akarni dolgokat...
A másik ami a többieknek nem volt, az a "szociális" étkezés. Sára egyszer eszik egy nap: reggeltől estig. Ugyanis bárki ül le enni, ő megjelenik és életbe lép a "határozottan akarás".
Ma reggel elkészítettem a melegszendvicsem, amint elkezdtem elfogyasztani, kb abban a pillanatban jelent meg mellettem Sára, kezét az égnek emelve, hogy "Nyíííí-nyííí-nyííí". Úgyhogy felkerült az ölembe, ahol elégedetten látott neki a reggelimnek. Amikor kértem egy falatot, hogy én is ennék, akkor magához szorította és felháborodott hangon közölte, hogy "Neeeee".
Utána a tesók kértek maguknak csokiskekszet, nyilvánvalóan abban a pillanatban jelent meg mellettük a földön Sára is (ilyenkor a lakás tetszőleges sarkából teleportál az ételosztás helyszínére), égnek emelve apró mancsait, közölte, hogy "Ééni... Ééni"
(én is, ha nem lenne egyértelmű).
Kész. :D
Az oviban meg Dorka: "Papa, nagyon szép a cipőd. Megy a nadrágodhoz..."
Nő!
