A gyerekek felváltva kb fél óránként keltek, ezúttal Zsuzsi menedzselte őket.
Ennek folyománya a mai megállapítása:
"Olyan nehéz empatikusnak lenni, amikor az ember magát sajnálja... " :D
A gyerekek felváltva kb fél óránként keltek, ezúttal Zsuzsi menedzselte őket.
Ennek folyománya a mai megállapítása:
"Olyan nehéz empatikusnak lenni, amikor az ember magát sajnálja... " :D
Reggel, ovi, érkeznek a gyerekek. Valamelyiket Dorka megöleli mert ők barátok :), valamelyikre oda se néz. Szólok, hogy azért köszönni illene...
"Sziasztok!" pipa.
Azért megkérdezem, hogy ő kicsoda?
"Ő a Boti. Aki mindig ütögeti a kicsiket... " és hát ugye Dorka képtelen halkan beszélni. Anyuka szeme felszalad, csönd. :p
Van az innivaló és van a kakaó. És Kinga kis világában ezek teljesen diszjunkt halmazok.
Dorka, kisvakondos fürdőkönyvvel a kezében:
"Ezt a vakondot elnevezem Fenistilnek, jó?"
Hát hogyne...
A gyerektartás néha egészen szürreális élményeket kínál... Dorka (miután azt hittem már alszik) megjelent négykézláb (!) vigyorogva és arra a kérdésre, hogy mit akar, közölte, hogy "Nem adott vacsorát a maciknak."
Mikor faarccal azt mondtam, hogy már adtam nekik enni, megfordult és szintén négykézláb visszaügetett az ágyába...
Történt pedig, hogy délután elmentünk sétálni és Dorka egy kis plüss macit hozott magával. Ezenközben a következő beszélgetés zajlott:
-Dorka, nem gondolod, hogy melege van annak a macinak ilyen melegben?
-Nem, mert a maciknak nyárra ilyen rövid ujjú bundájuk van...
Na ezzel vitatkozzál. :D
S íme eltelt majdnem egy év az első bejegyzés óta, túl vagyunk az idei közös nyaraláson. A kislányok alaposan kibabráltak velünk, mert pihenni aztán nem hagytak. Az egy dolog, hogy nem volt közös délutáni alvás, sőt Kinga jobbára ki is hagyta ezt a programot, de éjjel meg Dorka visított fel 2-3szor (amire mondjuk én többnyire fel se ébredtem, Máté viszont nehezen aludt vissza:()
A pancsolást viszont mindketten állatira élvezték. És nem volt mindig visítást abból, ha ki kellett jönni a vízből. Dorka sokat bicózott, és jókat játszott az unokatesókkal, jó volt együtt látni a bandát (összesen 7 gyerkőc), pl. tele is lett velük a strandon a homokozó. Meg ők is homokkal, de az más kérdés:)
Ja, a hetet megszakítottuk egy fergeteges Nightwish koncerttel (az ácsorgáshoz, meg a tömeghez már öregek vagyunk, de kár lett volna kihagyni).
A mai itthon töltött nap meg várakozáson felüli volt, sikerült mindenkinek aludni délután, és tökéletesen elvoltak az itthoni játszással. Banyek, lehet hogy azért hágott tetőfokra a hiszti az utolsó napokban, mert szimplán honvágyuk volt, és elég volt a nyüzsiből. Tulajdonképp egészen úgy működnek a gyerekeink, mint mi magunk...
Amúgy az utazást óriási lakodalom előzte meg, ami pazar volt, csak hosszú. A koncertet nagyon élveztem...
Éljen az ifjú pár!! :)
Kiskiflivel indult a reggel, hármasban az ágyunkban: papa, mama, Dorka. :-) Ha Kinga nem lenne olyan ficánka, őt is be lehetne vonni ilyesmibe. De most amúgy is aludt még (mondjuk fél6-kor jól teszi).
Cserébe aztán kiborította a tányérját, és a kérdésre, hogy hol a reggelije, a legtermészetesebben mutatott a padlóra.
Dorka kapott kis körömcipőt és abban illegeti magát. Megpróbáltam elkérni tőle, hogy mégse cipőben legyen itthon, erre legörbülő szájjal közli:
"De ne vegyem le, mert akkor nem vagyok nőci. Én nőci szeretnék lenni... "
Dorka vacsoránál közölte valamire mikor rászóltunk, hogy
"Don't fos!"
o.O a szükségesnél gyorsabban tanul...
Az milyen, hogy annak örülök, hogy legalább nem kell napközben 3x fürdetni az 1 éves amúgyis nyűgös gyerekemet lázcsillapítás ürügyén? Merthogy a láz elmúlt. Cserébe úgy tűnik gyógyszerérzékeny, mert fosik és estére pöttyös lett mindene:-(
Dorka játékból kizuttyan az ágyából a szivacsra, majd felkelve közli: feltámadottam az írások szerint.
Semmi különösen izgalmas. Dorka megint átalussza az egész éjszakát. :p Cserébe Kinga előszeretettel kel hat előtt... Ja és ma reggel megtanult orrot fújni!
-Dorka ne vedd ki a könyvjelzőket!
-De... Én nem vettem ki, csak átraktam másik helyre.
Köszi...