Egy nehéz éjszaka nappala

A gyerekek felváltva kb fél óránként keltek, ezúttal Zsuzsi menedzselte őket.

Ennek folyománya a mai megállapítása:

"Olyan nehéz empatikusnak lenni, amikor az ember magát sajnálja... " :D

Azok az őszinte gondolatok

Reggel, ovi, érkeznek a gyerekek. Valamelyiket Dorka megöleli mert ők barátok :), valamelyikre oda se néz. Szólok, hogy azért köszönni illene... 

"Sziasztok!" pipa.

Azért megkérdezem, hogy ő kicsoda?

"Ő a Boti. Aki mindig ütögeti a kicsiket... " és hát ugye Dorka képtelen halkan beszélni. Anyuka szeme felszalad, csönd. :p