Szóval időnként felmerül, hogy mikorleszmársajátszobám, hiszen a mittoménkinek is van, meg különben is. Szombaton ismét előjött, lett nagy tervezgetés, meg egész nap azt játszották, hogy saját szobáik vannak (értsd minden szobába széjjelpakoltak).
Aztán vasárnap délután kibulizták, hogy a délutáni alvást a szobákba szétszórva vihessék véghez. Ez Sára részéről igen hamar véget ért és jelent meg tekintélyes mennyiségű bánattal az arcán a lépcsőnk alján, hogy:
-Felébredtem mert kakilni kell... és senki nem volt ott!
Nos igen, ha egyedül alszik az ember, ez előfordul. 😃
Itt volt egy hosszabb, játékkal telt délután, majd este a zuhanyzás környékén megint előkerült a téma.
Dorka teljesen evidensen jelezte, hogy márpedig ő a hátsó szobában alszik (amit innentől igazából a sajátjának tekint), Sára látszólag készülődött, hogy megy a gyerekszobába ahol délután, Kinga ellenben megállt előttem, hatalmas könnycseppekkel a szeme alatt és el hüpp-hüpp-hüppögte, hogy márpedig ő nem akar egyedül, a testvérei nélkül aludni. 😏 Nem lepődtem meg nagyon...
Közben előkerült Sára, aki belefúrta bozontját a Kinga hasába, hogy ő sem igazán szeretne egyedül aludni, úgyhogy ezt letudtuk. Dorka meg kemény, elvonult aludni hátra a "szobájába".
Mindenki lefeküdt aludni, elcsendesedett a világ.
Majd kisvártatva megjelent Dorka hüpp-hüpp-hüppögve, hogy márpedig ő nem akar egyedül, a testvérei nélkül aludni. 😏
És helyreállt a világ rendje. 😃
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése