...nem csak játék és mese. Szóval Dorka, akinek a pocakja kerekecske-gombocskából van, az ágya mögött őzike lakik és alapesetben tündéri lény (lány). (Igen, odáig vagyok érte meg vissza, gyakorlatilag bő két éve megvett kilóra...)
De amikor nem, akkor égszakadás földindulás. A mise például kiváló alkalom arra, hogy minket provokáljon. Direkt. És tudja... aztán amikor rászólunk akkor jobb esetben csak nyafog, de most akkora hiszti volt, hogy nem vártuk meg a hazaérkezést a hidegzuhannyal, az utcán belógattam egy csap alá. Sajnos nem segítette de cserébe legalább vizes lett. Ijesztő, hogy már fogalma sincs miért visít üvöltve, miközben taknya-nyála egybe folyik és nem lehet megnyugtatni. Remélem ezek "kivételes", ritka alkalmak...
Na meg az éjszaka. Vidáman meséltük mindig mindenkinek, hogy bezzeg a mi kölkeink könnyen elalszanak, átalusszák az éjszakát és nincs gond velük. Mostanság Dorka a szükségesnél gyakrabban ébred fel rémülten sírva, szerencsére többnyire felveszem és az első ének felénél alszik megint, szóval ezek inkább csak ijesztőek, meg hát sajnálom szegényt.
Újabban viszont csak felkapcsolt lámpánál hajlandó aludni. Az esti mesénél általában sikeresen lebeszélem róla, szépen elalszik sötétben (majd néha visszakapcsolja, de inkább nem, olykor meg leveszi a hálózsákját, mert minek az). Viszont az, hogy az éjszaka közepén felébred, ének, mittomén, de nem a lámpa kell. Ha lekapcsolom üvölt, tehát felébred Kinga és nyilván ő sem alszik el. Ha nem kapcsolom le, akkor Dorka nem alszik el, cserébe a fényre felébred Kinga.
Hát nem zseniális? Úgyhogy ma éjjel konkrétan két órát voltunk vele ébren. Aztán elaludt az ágyunkban (amit amúgy nem szokott, ezt igazából nem bánom). Cserébe mivel többet ficánkol mint egy partra vetett hal, én már nem fértem el ott és azt hiszem Zsuzsi se aludt valami fergetegesen.
Welcome home, így kezdődik egy szép hétfő. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése